Szerencséslevelű lóhere 4 szerencsével

Előszőr es egy idézetet Kárpátia egyik dalszövegéből: Hallom az idők szavát/ Elindul, ami megállt/ A jóslat beteljesül/ Minden újra egyesül. Tehát ha mi meg sem várjuk, de elindul az ami valaha megállt. Na most hogy ez es meg vót térjünk vissza a mi kis "szerencselevelű lóherénkre 4 szerencsévellel". Szegény lóherék állami gyűlésén, mint minden egyes alkalommal, az eltaposás, kitépés, meggyalázás elleni propaganda működött. Most sem különb, mivel azok a nagy állatfajzati kétlábon járó sült bolondok közül idén sem jött egy képviselő sem. Sajnos mivel már a híres szerencséthozó ősi család kihalófélben van, eddig is amolyan veszzélyeztett faj volt, de most hogy még vadásszák is őket. Nem figyel rájuk senki a nagy viágól, miért is figyelna rájuk, hiszen csak kis zöld akármik. Persze hogyha valami nagy zöld szerencse taposná el az embereket akkor mindent bevetének az úgymond "terror" szövetkezet ellen. Mivel se eleje se hátul ütője nem vót, ezért elkezdtek kitervelni egy becsapós, halucinációs, képzeletbeli, új szerencsehozó, kis feláldozható, értéktelen, de magához hivogató, csalogató, elterelő hadműveletet. A lóherei állami titok azon alapult, hogy olyan klónozott lóherét állítanak elő, hogy neki csak egy levele lesz, de helyette 4 szerencsét hoz, aminek hátha az lesz a hatása, hogy azok a kétlábonjáró barom emlősök, a csapdákat fogják gyűjteni, mivel amúgy is nagyon kapzsik. Na meg mivel számolni is tudnak, ezért nem a négylevelüt fogják választni egy szerencsével aminek sokkal nagyobb az értéke, hanem az egylevelüt 4 szerencsével, ami értéktelen és hideg. Telnek a hetek, hónapok, ismét eljön a nyár kibújnak a zöld népségek velük együtt az elterelő hadművelet népe..........................FOLYTATÁS KÖVETKEZIK!!!!!!!!!

Borát...az aki...

Odafigyel, stb... harag nélkül, most nem kezdek bele egy soha véget nem érő felsorolásba. Mindenki oda tudja gondolni, hogy mit jelent neki az a szó, az a személy. Másképp határoz meg ő engem és én őt, de nem változtati kell rajta, még csak megérteni sem, nem mert nem lehet, hanem túl sok idő. Mindenki másképp csinálja (LGT-Mindenki másképp csinálja...jó zene lehet hallgatni), ez természetes dolog, mert hanem akkor egyenesen lehetnénk szabványra készített robotok....Na na na ... Ez is kezd el térni már a címtől...ez van ha az embernek egyszerre túl sok gondolata van. Mégis ő az aki elfogad, ahogy vagy és végighallgat(vagy végig alussza a mondandódat, de mégsem szól bele). Röviden, tömören közösségben az erő,de viszont lehet nagy hátrány is. Külön céljainkat viszont összekovácsolva, egyazon úton más eredményre várva nagy lehetőség a csapatmunkára...Egy...kettő...három....meg ki tujda hányborát vár ránk, hogy felfedezzük őket.

...gyülekezete

"Kint, fent, lent, bent, akármerre nézek midneki őrűlt és őrűltnek tekint engem. Pedig ők, ők kik őrűltek. Hát hova kerültem, ez nem az én világom, nem az enyém. Akkor viszont álmodom?... nem az, más univerzum?...még csak az sem, őrűlt lennék?...kizárt, hisz most határoztam meg, hogy nem vagyok az. Akkor viszont nem lehet más minthogy egy őrűltek gyülekezetére csöppentem...ÁÁÁÁÁ segítség engedjenek ki ŐRŰLTEK közé zártak...."- Szegény, minden nap más helyzetbe képzeli magát. Képzeld tegnap egy Ogre volt. Na de lejárt az ideje, adjátok be neki a mai nyugtatóját, és készítsétek fel a holnapi áthelyzésére...

Mit meseljek...hisz ezt te is jol tudod!

Szurkulo este, mar lassul a nappali nyusges. A faradt emberek pihenore ternek, fenyek gyulnak. A voros lepel meghuzodik a lathatar mogot, es sotetseget hoz maga utan. A varos felelevenedik. Ujra nyusges indul, de ez mas, nem olyan mint a nappali, nem nehez a lepes, nem nehez az embereg gondja. Szukseg az ejjeli varos elete, hogy az emberek levessek a nappali, hetkoznapi ruhajuk es, hogy elfelejtsek egy percre gondjaikat es, hogy erot gyujtsenek az uj napra.

Van ugy, meg van igy...

Hajnal hasad, felkel a nap, felkelek en is. Uj nap indul, en meg  mindig a regi vagyok. Valtozni?...Minek? Valojaban a baj, hogy nem tudok. de hisz minek...van ez a kerdes...valaszolni ra nem tudok. De erzem hogyha nem valtozik valami akkor hasadok en is mint a hajnal. Ezert aztan elkezdek gondolkozni, es nagyon sok minden eszembe jut, meg sok mindenen elmelkedek, csak a z baj, hogy amire a vallaszt keresem azt nem kapom. Igy hat nem kezdek torodni vele, s mikor mar majdnem elfelejtem, hirtelen betoppan egy kis ajton, hogy valtozni egy uj esely, lehetoseg, ujjulas, fejlodes...kitores a monoton eletbol. Egy kis spontan buli, jo kedv, baratok, regi es uj kedvencek(gondolok itt zenere). Mindezt megtehetem es rajovok, hogy gondolataimat senki sem tudja iranyitani csakis en. Tehat ha ugy van akkor gondolj bele, hogy lehetne igy is, csak rajtad mulik.

Jegyzet melllett...

Az asztalon piszkozatok, mellette toll. Gondolatok szálltak a fejembe, miért is tanulok én most, mert holnap reggel vizsga?...hmm...Na fene mar megint nem tanulok, így nem lesz jó vége. Tea, kávé, üdítő vagy sör mindenki kiválasztja a neki megfelelőt...(sokan utóbbit választják :P), s egy kis nyári vasárnap délután elbeszélgetnek a múltról, bosszankodnak a jelenen és tervezik a jövőt...vagy csak egyszerűen igazat adnak egymásnak hogy, mindig  a mai napnak kell élni...Na igen, a fantázia, költő lélek ilyenkor bezzeg meg tud szállni... de akkor ha ez van jobb ha kiírja magát az ember. Ugyanis egy vizsga még nem a világ...csak otthon szedik szét az ember(diák) fejét...

Sose azt nezd...

Hmm... "Nehez elkezdeni valami olyansmit amihez fogalmunk sincsen. Eppen ezert sokszor bele sem kezdunk, ami egy rossz dolog, mivel nem tanuljuk meg, hogyan kezeljunk egyes dolgokat... ertelmetlen szavak, rosszul toltott idok, gondatlan valasztasok nehez helyzetekben...; de viszont ha nekifogunk, ha nem is egyik percrol a masikra de szepen lassan megtanuljuk ertekelni az idot, gondosan kivalasztani a dolgokat...sot meg helyes szavak megvalasztasat is. Tehat sose azt nezd, hogy mennyire nehez, meg stb., csak egyszeruen vagj bele a dolgokba...persze mindig ovatosan es meggondltan."...Ez talan jo felviditas...de nem mindig erre van szukseg, sokszor eleg csak egy ful, ami meghallgatja az emberek gondjait, meg banatjait, ezert vannak a jobaratok. Minden masra pedig ott van a  MASTER card :P , ha vasarolni akarsz.

Esős reggel volt. A szél fákat tépett ki a környéken. Ezek láttán azon kezdtem el gondolkodni hogy az embereket mi az ami kitépi a normális életükből, mi az ami megbolondítja, vagy épp a halálba kergeti őket?
Talán az embertársaik? Vagy talán a sors. Egyik sem. Saját maguk tépik ki a gyökereiket. Saját maguk térnek el egy megszokott életstílusol. Nekivágnak a járatlan útnak ami tele van meglepetésekkel,akadályokkal,amelyeket sokan nem tudnak legyőzni Ezek a dolgok kergetik az őrületbe az emberiséget vagy olykor ezek okozzák a halálukat az olyan embereknek akik egyik nap még ép eszüen gondolkodnak, másik nap már nem. Ha nem kéne mindenkinek megfelelni,vagy épp olyat tenni ami a mások javára szolgál akkor minden a legnagyobb rendben lenne. Ezért is jó lenne ha csak azokkal törődnénk akiket nagyon szeretünk és ne érdekeljen mi van másokkal. Kinek nem kabátja ne vegye magára. ,,Éld úgy minden egyes napod, mintha az utolsó lenne,,

Képzeld....

Ez egy értelmetlen, semmit nem mondó, hasztalan, meg mit tudom én milyen bejegyzés. Úgyohgy ne olvasd el, ha csak nem akarod hasztalanul tölteni az idődet, mivel ezek szerint tanulás helyett...a TÖBBIT már tudod.

ViCc 0.1

Ez egy fárasztó vicc....de nem a fárasztó kicsi durbincstól...egy sokkal magasabb szintű fáradt elmétől...
Két betépet hangya ül a fűben. Egyszer arra megy egy elefént. Erre az egyik hangya:- Elefánt, van ott egy morzsa állj rá. Az elefánt rá áll. Mire a hangya folytassa is:-Elefánt itt egy másik morzsa tedd a fejedre. Egy kis idő múlva megszólal a másik hangya:-Baszki, mekkora egy szendvics.

persze....remélhetőleg még sok folytatás következik...addig is ha már hangyáknál tartunk, a mi nap erre találtam:
Két hangya éhesen bandukol az erdőben. Meglátnak egy elefántot, amint közeledik feléjük. Az mondja az egyik:
- Itt az ebéd, kapjuk el!
- Jó de hogyan?
- Én elgáncsolom, aztán te ráveted magad, és megfojtod.

Kérdés...

Miért van az, hogy ha valami történik, akkor mindenki beleüti az orát, hogy igen, mert így, meg úgy kelet volna? Persze mikor meg kérdezik, akkor nem tudja, s fogolma sincs, hogyan, mit kell csinálni. Akkor hát kérdem én, miért nem modnják el akkor, amikor kérdk? Nem azért de mikor már megtörténnek a dolgok, akkor késő és azzal nem segít, hogyha okoskodónak tűnik...elég érdekes gondolatok...nemde? Ha nem tudunk valakinek segíteni az elejétől vagy közepétől, a végén ne mondjuk, hogy igen mert!!!...Nem másért, de az már nem segítség, ismételten köszönöm figyelmet...

Cím nélkül

Halandzsa, azaz félre beszélés... a Cím nélkül című rovat a fura szavak rövid és érthető magyarázatáról szól. Köszönöm a figyelmet!

Külön kiadás

Már december óta készül az irat, talán egy kissé késett meg  határidővel, de mivel egy remekmű...Remélem tetszeni fog Éjjeleken át meg hosszú órák hosszát gondolkodva...na meg és a többi és a többi...Ez untatott szövegen átugorva, a lényegre törve...talán itt az idő a folytatásra, hogy feltárjuk, most beszélt remekmű...de eelőbb, hadd mondjam el, hogy...
főnök: Pedro, már megnt ez a sz*r kerülgetése, még mindig nincs kész. Idén már a harmadik, hogy nem vagy kész időben a cikkeddel, így hát meg kérlek szépen, hogy egy hát alatt szedd össze magad. Vagy ha nem akkor repülsz!!!
Pedro: Rendben főnök, majd igyekszem...

Tea ábránd

Tikk-takk...tikk-takk.
Felszolgáló: Jó napot! A szokásos teát uram?
Vendég: Igen, köszönöm Yuri.

           Hogy eltelt az idő, de rég teáztam a híres Tompa kávézóban...Hmm...Így vissza gondolva, hol is tartottam az ábránddal, meg élettel...Talán valami szerep vállalás, vagy talán élet? Egye fene minek annyit gondolkodni. A lényeg, hogy az ember ne feledje el, hogy egy új nap, új lehetőség (kudarcra meg sikerre egyaránt), de hát minek ma lusta vagyok tehát akkor nem fog összejönni, de a jó oldalát nézem akkor rájövök, hogy elrontani sem tudom. S vajon miért...talán mert meg sem próbálom...Tikk-takk, tikk-takk...hirtelen a  nagy óra hangja akadt meg fülemben, s eszembe jutott, hogy ma még a mamát is meg kellen látogatni, hisz elfáradt öreg arca, ha meglát midig kisimul....

Felszolgáló: A fene egye meg ez az ember hébe-hóba jár be, de annál ritkábban fizet.
Főnök: Hóbortos ember, nagy filozófus. Majd legközlelebb fizet!!

Vízió

Régi elsárgult kép. Talán nem is oly régi, de mintha nagyon távol lenne. Eső az égből, zöld fű földből, finom kenyér kemencéből, jó bor szőlőből...egy szép délután mindazokkal akik számítanak, jó élmény, kellemes emlék..., s lejár a nap. Esteledik, ki-ki a saját kis elvonott szürke otthonában. Hol boldogság, gyerekek, hol szomorú egyedüllét. Nem érteni, pedig oly jó kis házibuli, meg sok kis összejövetel. Elmúlt. Csak a vasárnapi délutánok maradtak, néha még azok sem. Nem szabad felednünk önnmagunkat meg társainkat. Őrizzük egymás gondolatait, emlékeit... tanuljunk meg, hogy ne csak most hanem majd 10-20-30 év múlva is barátok azok kik most jó barátok. S majdan fáradt nyugdíjasként kiülve az udvarra s sakkozva nézve az unokákat, ne felejtsük, hogy még fiatalok vagyunk míg élünk!!!

Hoppá...

Szavak... Azt modnjuk mit érünk nélkülük, de mégsem tudjuk őket sokszor használni...

Aranyos...vagy inkább bájos?(vagy mégis szürkék manapság a hétköznapok))

"-Idefigyelj, nem megmndtam, hogy...óóó szia, ne haragudj észre sem vettelek, hogy megjötél.
-Rá se ráncs...Hát ez a gyerkőc meg mit ártott, hogy az ég veszedelmét is rá kell hozni.
- Ne is elegesd, már egyenesen bánom, hogy van! Csakis a csínevsen az esze, nem tanul, nem tisztel ez semit, senkit!!!
-Na de hisz egy négy éves csak nem lehet olyan rossz, amúgy is mit tanuljon.
-Na de már azt sem lehet, hogy mindent szanaszét dobál, meg...meg...meg, folyton ... még most is pelenkáztatni kell.
-Na akkor meg is van mit kell megtanítani neki.
-De hát, az anyja azt mondta, hogy nagyon aranyos, meg bályos, én egyik sem látom, csak a katasztrófát, meg káoszt. Nem is tudom, hogy tudja kordában tartani...na  de várjcsak te kis rosszcsont, haza az édesanyád s ellátka bajodat.
       Az nap késő este ért haza az anya. Betakarta fáradt férjét, majd ismét álomba ringatta kisgyermeküket. Az apa felébredt és akkor vette észre, hogy a baba valójában aranyos is és bájos is az édesanyja karjában. eszébe jtotta, hogy mit is látott meg ezelőtt tizen évvel egy szép pirospozsgás arcú szép lánykába. Aztán lábujhegeyn oda settenkedve, fülébe sűgta:
-A világ legarayosabb babája. Te meg a világ legbájosabb nője. "
-És puff, megint egy heppy end-ja lett a sztorinak.!!!! Mondtam, nem megmondtam, hogy manapság nem ez kell az olvasóknak, botrányt, káoszt akarnak, hátr meglelik benne sajátjukat.
-Na de főnök, a tegnap nem ezt mondta.
-Már megint belevágsza szavamba, csakis azért tartalak Pedro, mert tudom, hogy jól írsz. De ha sokat szemtelenkedsz, apádnak nem fogom tudni btartani szavam, hogy továbbra is itt tartsalak, már így is azt mondják, hogy kedvencem vagy...pedig mndeki a kedvencem...Megőrít már ez a vállalat, talán isten nyugasztalja, lehet mégis apádra kelett volna hallgassak.
-Főnök, adjon fél órát...átírom, lesz benne káosz, meg botrány is...csak azt isten szerelmére ne legyen hóbortos öngyilkos mint az apám....

Üresség...vagy mégsem?...

"Régi, elavult tinta és lap melett. A lap üress, dé mégis üresebbnek érzem magam mint a lap. Miért van ez így. Miért érzem magam egyedül, mikor annyi barát és ismerős körbe vesz. Egy idő után rájövök, hogy nem a körülöttem lévőkkel van a  baj. Velem, hisz üress vagyok, néha érzéktelen sok másszor pedig tele érzékekekl amiket nem értek. Talán csak nem kaptam meg a célom, igen ez lehet az ok. Keresnem kell magamnak egy célt, okot az életembe. Ezt az ürességet muszálj kitöltsem valamivel, mert ha nem bejülről emésztem fel magam. Nem kell aggódni, mert egyesek azt mondják, hogy amibe nem halsz bele attól csak erőseb lehetsz, valyon így kell mérni az erőt a világban, hogy ki mi mindenen ment keresztül? Nagy a  kavargás. Most már nem üresség hanem zavarodás. Ki érti ezt már, mert én nem. Érdekes, mert midnig azon vagyok, hogy ami van azt el kell fogadni s aztán tenni érte, hogy ne úgy legyen, de minek elfogadni?...Lehet, hogy sok ember gondolkodik így, de csak az is lehet, hogy az én gonzolataim. Mindenesetre, örvendek, hogy vannak akik, ha nem is értenek meg de legalább meg próbálják. Csak remélni tudom, hogy midnenki melett va egy ilyen személy, aki próbálkozik érte.

P.S.: Barátaidat értékeld, mert ők is értékesnek tartanak téged, ha bajba vannak segíts rajtuk, ha bajba vagy segítenek rajtad. Legalábis ez az elmélet, de nem csak segítségben lehet barátságra találni...Most mi van.., nem értem, üresnek éreztem az előbb magam, vagy mégsem. Tudom már, csak megingott egy kicsit az önbizalmam. Kösz, hogy így meghallgattál, s segítettél." .....Mi a tanulság, nem kell elárasztani, hogy ezt tedd azt tedd, legalábbis nem midnidg, mert legtöbbször így mesélve midnig rájönnek saját maguktól, a lényegre. Mi jóbarátok, csak ott kell legyünk, hogy végig hallgassuk őt. Nem azért de egy üress ember nem tudna ennyi mindent összehordani, ha nem lenne teli az élete... nem értünk egyet? Szerintem igen.

Na mégegyszer...(1.5)

Lássuk csak... nem is nagyon van mit írjak, mivel mindenki tud mindent, csak az a baj, hogy nem veszi észre, hogy tudja. Sajnos ez nagyon is igaz. Pedig tudod, hogy melyik tettet kéne vállaszd, de mégsem tudod, mert nehéz. Hadd mondjak valamit, télleg az , de nem azért mert az, hanem mert mi emberek tesszük nehézzé saját életünket és tetteinket. Másképp meg egyáltalán nem nehéz, csak egy kicsit logikusan gondolkozunk és meg is van. Értitek vagy nem? Hát remélem az előbbi. Hajrá, csak okosan.

Szesszió!

A leges legjobb időszak arra, hogy a diák rendbe szedje magát. Talán egy két sorozatot végignézzen. Esetleg vaegy regényt, amihez régebb kedve sem volt elolvasson. Feltalálja, hogy milyen sok ötlete van, hogy lefoglalja magát. Megtaláljon sok-sok új játékot az interneten. Még nagyon sokáig sorolhatnám, de lenne egy kérdésem mivel nem foglalkozik ilyenkor a diák? na?TANULÁSsal a vizsgákra. Vagy esetleg éppen blogot írjon. Hmm azt hiszem utóbbiban magamra találtam. Remélem sikerülnek a vizsgáim. Másnak is sok sikert.

Na mégegyszer...(1.0)

Kedves ... akárki. Hadd mondjam el, hogy mi emberek veletek együtt, ugyehabár mert mind emeberek vagyunk, nem vagyunk gondolatolvasók...Ha ezt, mondanám mindenki szarkasztikus meg cinikusnak tartana. De mikor az ember mérgesen néz rám, nekem fogalmam sincs ,hogy mi gondolat jár fejében. Ezért kérlek, mikor legközlebb valami bánt vagy valamiért dühösnek tetszik lenni, kérem jelezze szóban is, hogy tudjunk rajta segíteni vagy javítani. Köszönöm szépen megértésedet. Nem sértőképpen, de mindannyian tudjuk mikor valaki mérges, akkor baj van csak nem képes elmondani abban remélkedve, hogy kitaláljuk mi baja szegénynek. Sajnos ez nem így van, ezért a reklamációkat kérjük szóban leadni, ha lehet írásban is jó, mert el lehet kerülni a hangoskodásokat.

Fáradt barát, messenger verziós viccek

Hát igen így vasárnap délben nagy az unalom nála. De hát akkor másoljuk csak be azokat a vicceket:
1) 20 hülye van az osztályban! - szidja a gyerekeket a tanár.
- 21 - szól szemtelenül Móricka, a tanárra célozva.
- Tűnés kifelé a teremből! - bömböl a tanár.
Móricka kimegy, de az ajtóból még visszaszól:
- Így persze a tanár úrnak lesz igaza!
2)-Se keze se lába mégis dúdolva jön a világra...??
-??
-Fing..
3)Házaspár a jövőről elmélkedik:

- Mit tennél, ha én váratlanul meghalnék? - kérdi a férj.

- Ez nehéz kérdés... - gondolkodik el a feleség. - Azt hiszem, újra kellene gondolnom a lehetőségeket. Itt ez a nagy ház, nehezen tudnám fizetni a rezsit, meg a banknak a részleteket, ezért szerintem kiadnék 3 szobát három özvegy nőnek, vagy diáklánynak. És te mit csinálnál, ha én halnék meg?

A férj is elgondolkodik:- Hmmm... Azt hiszem, ugyanazt, amit Te...
4) A rendőr felesége otthon van három férfival.
Mikor a férj hazajön, a három ember kimegy az erkélyre elbújni, de csak három zsákot találnak, és abba bújnak bele.
Bemegy a rendőr a felesége szobájába:
- Tudom, hogy megcsalsz, most is férfi volt nálad!
Kimegy az erkélyre meglátja a három zsákot, az egyikbe belerúg, az elkezd ugatni. - Ebben csak egy kutya van - gondolja a rendőr.
Belerúg a másikba, az elkezd nyávogni. - gondolja ez biztos csak egy macska.
Belerúg a harmadikba, semmi. Belerúg még egyet, megint semmi.
Belerúg egy hatalmas nagyot, a pasi a zsákban végre megszólal:
- Krumpli vagyok, nem érted bakker, krumpli
5)A férj a halálos ágyán magához inti a feleségét:
- Drágám - mondja - te mindig kitartóan mellettem voltál, akkor is, amikor kirúgtak az állásomból, amikor az üzletem csődbe ment, amikor meglőttek, amikor elvették a házunkat, amikor az egészségem kezdett odalenni. Te mindig velem voltál és mellettem álltál. Tudod, mit gondolok?
- Mit, kedvesem? - kérdi a hű nej.
- Azt gondolom, hogy kurvára nem hozol szerencsét!
6)Medig veszekednek a süketek?
-Vilanyoltásig

Köszönöm, hogy gondoskodsz a lefáradásomról. Szívesen olvasnám további vicceidet, de legyenek köztük mondjuk olyan kétnapos szünetek.

Shrek nyomán, zöld történetek (bevezető)

Ez egy hosszabb irománynak készült volna, de eszembe jutott, hogy nincs rá időm, mert szesszió időszaka van és ha nem akar az ember kimaradni egy évet jobb az ha tanul. Ezért aztán csak egy rövidke törtnetet mesélek el, egy ogre lenne a főszereplője, nagyon szerette a gyerekeket, neve Shrek, egyesek talán ismerik is. Nem a szépségéről volt hírtes szegényke, de nem panaszkodhatott, mert nagy volt a királysága, egész gyerek birodalmakat tudott maga mögött. Volt egy közösség ahova el szokott járni, ez volt a kertészek közössége. Ott sok más hírességeket is megismert, mint például Égi a baróti báró, Kéki pirosszka távoli színrokona, Roller a híres keleti rajzoló harcművész s még sokan mások. Sajnos ez a rövid történet itt ér véget, mivel közeleg a vizsga és híres alanyunk egyre zöldebb.

Egy jó, fáradt barát, fáradt viccei

Estefele fáradt nap után érkezik az sms: Két szauna beszélget.-Téget miért zártak be. -Gőzöm sincsen.
Ugyanazon este egy másik sms: Apa kérdi fiát. -Mit csinálsz, hajat mosol víz nélkül? -Igen, mert azt írja a samponon, hogy száraz hajra.
Nagyon unatkozhatott, mert jön a kérdés, hogy mire használják az etiopok a szívószállat, de gondolkodni sem tudtam mert jött a válasz, hogy hálózsákként.
Na kérem szépen ebben mi a tanulság? Kicsi pélé szerint, ha fáradt vagy írj egy sms-t fáradt viccel a nem fáradt barátnak, hogy gondoskodj róla(hogy ő is lefáradjon). Üzenet neki: további fáradt vicceidet is várom.

Hamarosan...

Száz év, ezer év, mit ér ha nincs kivel megosztanunk. Hisz oly sokat élni,  miért?minek?kinek?, megmondom én. Nem kell ezer de még csak száz sem, csak annyi, hogy boldogok lehessünk, legyenek kikben megbízhatunk, kik megbízzanak bennünk, s valaki akit mi is boldoggá tehetünk. Boldogságot nem lehet csak osztani, ez az elmélet, de a gyakorlat sokszor megcáfolja az elméleteket. Ezért majd irományaim hamarosan következnek. Sok-sok jó szórakozás, poén, életről szólo dolgok, meg miegymás. Ki szereti a kalandot, humort az tartson velünk.

Hóbortos szerelem

De hisz ő oly szép oly bályos és szeretni való. Sajnos csak távolról nézhetem, de mégis oly közel érzem, hogy szinte át tudnám ölelni. Szeretem őt, és csak remélni tudom, hogy ő is érzi amit én. Ily távol lenni, s mégis így szivet melegíteni. Köszönöm, hogy vagy te szép nyári napsütés.

Tikk-takk

Hogy eltelt az idő, szinte észre sem venni, hogy menyire öregszünk. A teára várva gondolkodom, hogy valyon ha majd mesélem az életemet a gyerekeimnek, elhiszik-e, hogy mi mindenen mentem keresztül. Jón, rosszan, örömön, bánaton. Érdekes hogy ilyen fiatalon de mégis megöregedve ilyesmin gondolkodni... igen?nem? mindenki döntse el maga. Azt azért hadd áruljam el... de csak itt magunk között, hogy ha egy módon is de vállalom az életet. Nahát, hogy manapság milyen hamar meg lehet inni egy teát..., pedig még nem is álmodoztam róla. Remélem nem haragszik meg, hogy teám és ábrándozásaim melett megfeledkeztem, ne haragudj drága karórám. Tikk-takk tikk-takk s rohanok is tovább, de visszatérek még teám és ábrándaim mellé.

Volt egyszer egy...

   "Elég komor idő volt éppen december derekán, dehát mi gondoltuk akkor is boldgan vígadunk s egy hóembert építünk. Nehéz fáradalmak után meg is lett a hóember törzse s aztán szépen a feje, szeme, szája, orra na meg a kalapja s minden ami kell... Megvolt a hóember mégsem volt ott az ideje, hogy hazamenyjünk. Ekkor jött a nagy hógolyó csata. Mikor hazaértünk örvendtünk a jól telt napnak, mégis a szülők ojan furcsák, talán haragudtak mert ők nem jöhettek vagy csak irigyelték, hogy mi vizesek vagyunk ők meg nem. Most már tudom, hogy mérgesek voltak mert meg is fázhattunk volna a nagy hepehupéban. Ezért volt jó hogy a gyermeknek volt egyszer egy jol vitt kis magánélete, ami még meg van csak, csaaak az eltelt s még sokminden más is eltelt. Sebaj hisz úgysem tűnik az el. Mert ott lesznek a szemünk fényei akik majd továb viszik s aztán mégtovább míg örökre le nem áll a körforgás. Akkor barátim egyenlően mondom egyenlően! birálnak el jót s meg rosszat! S hiszem hogy eljő a szebb szabadabb világ  csak hinni s tenni kell nekünk érte. S majdan egymás hátának állva barátként, testvérként és ellenségként tartva egymást nézzük hogy mi elhullunk de a kerék mégis forog tovább." Mulandónak lenni nem azt jelenti, hogy minek hisz egyszer majdan úgy is meg így is..., hanem hogy építsünk, alkossunk, újat meg újat de mindig emlékezzünk a régire s tanuljunk belőle. "...miközben egyszer ezt mesélte egy filozófus én arra gondoltam, hogy volt nekem is egyszer egy gyermekkorom, de nem hasonlítot  ahoz, nem ám. Mégis hálás voltam édesanyámnak meg édesapámnak, hogy felneveltek, pedig nem volt könnyü robot nap után gyermekkel foglalkozni s mágis mosojogni neki mikor sírni tudott volna hogy vajon holnap mit eszünk.....mert boldogok voltunk s tudtuk...tudtuk...tudtuk, hogy eljő a mi időnk. Tanultam  multamból...megtanultam, hogy úgy éljek, hogy a végét ne bánjam.----ez is régen volt ezért mesélnek nekünk az öregek úgy, hogy "Volt egyszer egy...".